Tokaji Borvidék

A Tokaji borvidék 87 km hosszúságban és 3–4 km szélességben foglal helyet 5500 hektárnyi területen, három jellegzetes hegy, az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben, 28 település határában. Az 1737-ben született királyi rendelet felsorolta azokat a településeket, amelyek határában a tokaji bor előállításához alkalmas szőlő termelhető. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a terület évezredes egysége indokolta, hogy a borvidéket a világörökség részévé nyilvánítsák. Az UNESCO Világörökség Bizottsága a Tokaji történelmi borvidéket 2002-ben mint kultúrtájat felvette a Világörökségi Listára. A Tokaj nevet az egész világon a borral azonosítják, de a világörökségi címet az ezzel együttjáró szőlőtermelési és borászati kultúra megőrzéséért is kapta. A kivételes mikroklímának a vulkanikus és posztvulkanikus tevékenységek következtében kialakult talajviszonyoknak, a kedvező fekvésű lejtőknek, a Bodrog és Tisza folyók keltette párának köszönhető. A hordónak való tölgyfák is itt helyben nőnek, a bor érését pedig a pincék falán megtelepedő különleges penész segíti. A Tokaji bort időkig gyógyszerként is számon tartották, XIV. Lajos francia király pedig a borok királyának, a királyok borának nevezte.

Szőlőnk

Sátoraljaújhely Köves dűlőben található a Furmint és Hárslevelű szőlő ültetvényeink kiváló fekvésű déli lejtőn, 150-200 m tengerszint feletti magasságban. A Hárslevelű szőlő vastag bogyóhéja lehetővé teszi a késői szüretelést, az ilyenkor szüretelt borok finom fűszeres hársfamézre emlékeztető illattal, ízekkel rendelkeznek. Kiválóan aszúsodik.